42. fejezet | Beszélnünk kell

KÉT HÉTTEL KÉSŐBB


Megbeszéltük Liammel néhány nappal később. Eljött hozzám, hogy bocsánatot kérjen tőlem, azért amit tett és megígérte, hogy nem fog újra megtörténni. Ma a srácok elmennek, hogy folytathassák a turnéjukat. Tulajdonképpen rendben vagyok a dologgal, így időt kapok arra, hogy gondolkodjak azon mit akarok, és időt kapok távol Liamtől.

Két óránk van mielőtt a fiúk elmennek, ami elegendő időt ad Liamnek arra, hogy velem jöjjön a vizsgálatomra. Az ágynyugalom dolog remélhetőleg mostanra már véget ért. Nem bírom már, hogy csak ülök és fekszek és nem csinálok semmit.
- Oké kicsim, kész vagy? - kérdezi Liam.
- Igen, felkapom a kulcsomat és mehetünk.
Liam szülei visszavitték a Range Roverjét a londoni házába, amíg vissza nem tér a turnéról. A turnéról való visszatérésről beszélve: Fogalmam sincs, mit fogok csinálni. Én itt élek, Liam pedig Londonban. Legalább lesz időm azon is gondolkodni, hogy mit tegyek.

Leparkolunk és bemegyünk. Bejelentem magam, majd öt perc múlva vissza is hívnak. Végig megyünk a megszokott rutinokon, aztán bejutunk egy szobába.
- Ideges vagy? - kérdi Liam.
- Egy kicsit. Csak belefáradtam az ágyban fekvésbe.
- Ja, unalmasnak tűnik.
- Fogalmad sincs róla - mondom neki.
Egy rövid, barna hajú hölgy, jön be a szobába, fehér köpenyben.
- Üdv, Sabrina Brown.
- Helló, én Bailey vagyok, ez pedig a barátom... Liam.
- Örülök, hogy találkoztunk, kezdhetünk? Úgy tűnik, hogy a fehérje szinted ismét normális állapotba került. A vérnyomásod egy kicsid felemelkedett, de aggodalomra nem ad okot - mondja Dr. Brown.
- Remek, szóval akkor befejezhetem az ágynyugalmat?
- Fejezzük be a vizsgálatot és megtudod - mondja.
Dr. Brown felkapja a dopplert és a hasam jobb oldalához nyomja. Egy másodperc múlva meghalljuk a mi kis hercegnőnk, kis szívverését.
- 181. Ez jó erős pulzusszám.
A hasam másik oldalához mozdítja a dopplert, és egy kicsit lenyomja a hátamat, hogy jól leolvashassa Holden pulzusát.
- 121. Ez már egy kicsit alacsony, de nem vészes.
- Rendben lesz? - kérdezi Liam.
- Igen, a fiúk szívverése általában lassabb, mint a lányoké. Bailey-nek csak annyit kell tennie, hogy sok vizet igyon a hidratálás miatt, és a lehető legtöbbet pihenjen. Mostantól részleges ágynyugalmat javaslok és szeretnélek újra látni három hét múlva - mondja Dr. Brown.
- Rendben, ez elég jól hangzik - mosolygok.
A szállodához vezető úton, Liammel megállunk ebédelni a Dunkinnél. Visszatérünk a hotelbe, éppen időben, hogy a fiúk összeszedjék a cuccukat és felszálljanak a turné buszra.
- Hiányozni fogsz kicsim, ha bármi történik hívj vagy írj nekem, kérlek. - Liam szorosan átölel és lágyan megcsókolja az ajkaimat.
- Te is hiányozni fogsz, és úgy lesz... Szeretlek Liam - mondom, miközben megragadja a hátizsákját és kisétál a főbejáraton a buszhoz. Megölelem és búcsút mondok Harrynek és Louisnak is, majd ők is az előcsarnokhoz sétálnak, hogy kimenjenek. Úgy döntök, hogy megvárom, míg mindannyian el nem mennek, és utána megyek el a szobámba. Segítek Mrs. Goodwinnak, ellenőrizni néhány embert, amíg Zayn, Annie és Niall nem jönnek a hallba. Niallel kínosan nézzük ahogy Anakova és Zayn smárolnak.
- Bailey, hogy ment az orvosnál? - kérdezi Annie, amikor meglát.
- Jó volt, felmentettek részleges ágy-pihenőre, hurrá - nevetek.
- Szóval akkor a babák mind jól vannak?
- Igen. Holden pulzusa egy kicsit alacsonyabb volt, de az orvos azt mondta, hogy nem kell aggódni.
Zayn még egyszer megöleli Annie-t, majd hozzám fordul, hogy átkaroljon és megdörzsölje a hasamat, mielőtt kisétál a buszhoz. Annie ad nekem egy ölelést és elindul a lakosztályomra, mire Niall és én egyedül maradunk a hallban.
- Három hónap múlva lesz a következő szünetünk - suttogja Niall.
- Igen, tudom. - Felsóhajtok.
- Biztonságban leszel, ugye? - Gyönyörű kék szemeivel bámul rám.
- Persze... Mindig - mondom.
Niall szorosan átölel engem, néhány pillanatig tartva engem, mielőtt megcsókolja a homlokomat és egyik kezét a hasamra rakja. Suttogni kezd hozzá és elmondja az ikreknek, hogy Niall bácsi imádja őket és reméli, hogy anyu rendben lesz, amíg mindenki távol van.
- Niall, figyelni fogsz rá, ugye? - kérdezem.
- Bármit, amit akarsz, szívi.
- Oké, időnként hívj fel, kérlek.
- Felfoglak, Bailey.
Még egyszer megölelem, mielőtt végül kisétál a buszhoz a távozáshoz. Annie-vel a nap hátralevő részét a gyógyfürdőben töltjük. A teljes készletet igénybe vesszük. Iszapfürdő, kozmetika, masszázsok és forró kő terápia. Manikűrrel, pedikűrrel és hajszín finomítással zárjuk a napot. Miután végzünk a gyógyfürdőben, elmegyünk vacsorázni, aztán visszamegyünk haza.
- Akarod, hogy veled maradjak ma este? - kérdezi Annie.
- Nem kell, szerintem jól leszek. Holnap látjuk egymást a fényes és korán reggeli iskolában.
- Oké, ha bármire szükséged van, írj vagy hívj fel. - Jó éjszaka gyanánt megölel.
- Igen is asszonyom, úgy lesz - mondom neki, tisztelegve.
Annie a lépcsőkhöz megy, amelyek a többi emelethez vezetnek. Visszamegyek anya irodájába, hogy jó éjszakát kívánjak neki, mielőtt felmegyek a szobámba.
- Hé anyu, már itthon vagyok. Az ágyba fogok esni, kimerültem.
- Jól van szívem, reggel találkozunk - mondja nekem és megpuszilja az arcomat.
A szobámba vezető úton megállok anya, apa és Summer lakosztályánál. Mikor bemegyek, látom, hogy apa az ágyon alszik, Summer pedig a kanapén fekszik. Megragadom a takaróját és ráborítom, megcsókolva a homlokát.
- Édes álmokat Summy - mondom, mielőtt elhagyom a szobát és elmegyek a sajátomhoz.
Amikor eljutok a folyosóhoz, látom, hogy nyitva van az ajtóm. Bemegyek a szobámba és felkapcsolom a lámpákat.
- Helló? - szólok.
Nincs válasz.
Elintézem egy vállrándítással, azt gondolván, talán Mr. Balter végre eljött megszerelni a mosogatómat és nem zárta be teljesen az ajtót. Tehát ezután becsukom az ajtót és bekulcsolom, s a hálószobámba megyek. A táskámat a székbe dobom, és átmegyek a lámpához, hogy felkapcsoljam.
- Helló Bailey.
Hangosan zihálok, amikor meglátom, hogy Sophia egy széken üldögél a szobám sarkában.
- Mi a büdös francot csinálsz te itt, Sophia? - kérdezem, bámulva rá.
- Bailey... beszélnünk kell, édes.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése