32. fejezet | A szerelem sose téved

- Szóval ez az apukád szállodája? - kérdezi meg Liam, mihelyt az ajtók becsukódnak.
- Umm igen... ez az - mondom.
Tíz másodpercig csendben állunk, mielőtt megkérdezi, hogy hogy vagyok.
- Megvagyok, mi a helyzet veled?
- Nos, a turné élet nehéz. Nem láttam anyut már közel egy éve. Rögtön a műsor turnéja után egyenesen az új albumon világbemutatójára indultunk - meséli el Liam.
Eközben a lift kong, jelezve nekünk, hogy elértük a fő csarnokot. Szólok Liamnek, hogy jó volt őt látni, de mennem kell, hogy Annievel és Zaynnel találkozzak.
- Ó, már találkoztál Zaynnel? - kérdezi.
- Igen... Miért?

- Vacsorára találkozok vele, hogy betudja mutatni nekem az új barátnőjét - mondja.
Klassz, vacsora miatt fog találkozni Zaynnel, hogy megismerhesse Annie-t.. Csodálatos, nemde? Hónapok óta nem nem hallottam és nem láttam Liamet. Nyolc hónapja, hogy pontos legyek. Nem akarok újra közel kerülni hozzá. Amit tett velem még mindig elfelejthetetlen és fájdalmas. Végre magam mögött hagytam a dolgokat, eltemetve a múltamba. Nincs ok, amiért újra felnyitnám a lezárt sebeket.

*** ***

NIALL SZEMSZÖGE

Ez a szálloda gyönyörű, a kilátás csodálatos. A szobaszerviz viszont lassú. Úgy döntök, hogy bemegyek a szálloda kávézójába és megnézem, hogy mi van vacsorára. Elsétálok a folyosón a lift felé és lemegyek lépcsőn a nyolcadik emeletről. Mostanában dolgoztam egyedül néhány zenén. Van egy dalom, amin dolgozom, még nincs címe, de van néhány szövegem hozzá.

"I wake up to kiss you and noonte is there. The smell of your perfume still stuck in the air. It's hard... So hard"

Valószínűleg kitaláltad, hogy a dal Baileyről szól. Rettenetesen hiányzik. Tudom, hogy az ahogy elszakítottam őt magamtól, seggfej lépés volt, és higgy nekem, hogy megfizettem az árát. Tegnap esküszöm, hogy láttam az árnyékát a szobám körül.
- Hmm, ez egy jó líra. - Teszek magamnak egy megjegyzést.

Kilépek a liftből és lemegyek a csarnokba a kávézóba. Amikor elsétálok az ablakok előtt fel a tornácra, meglátom őt. Egy asztalnál ül Zaynnel és egy másik lánnyal. Egy hatalmas mosoly van az arcán, miközben... Liammel beszélget?
A szívem elsüllyed, és a Bailey szemében lévő fénytől rögtön rosszul érzem magam. Az én Baileym Liammel beszélget. Helyre kell hoznom a dolgokat vele, mielőtt elveszítem őt Liammel szemben. Nem mintha már nem tettem volna meg, nem beszéltünk és láttuk egymást már hat hónapja, szóval olyan, mintha már szakítottunk volna. Nem hibáztatom őt, ha dühös rám. Én csak elakarom mondani neki mindazt a dolgot, amit nem mondtam el előtte.... Ó, a fenébe, újabb remek líra, mondom magamban, egy újabb belső megjegyzést téve.
- Üdv Uram, egyedül van? - kérdezi a hostess.
- Ige -
- Nem, legyen három férőhely - hallom meg Louis hangját mögülem.
Észreveszem, hogy Lou és Harry mögöttem állnak. Idetolták magukat, hogy velem vacsorázzanak. Azt hiszem, jobb, mint egyedül enni, mint egy vesztes. Követjük a lány az asztalunkhoz, amely néggyel távolabb van attól, ahol Bailey ül. A vacsora felénél Louis elkezd kérdezősködni.
- Mi bajod van? - kérdezi.
Vállat vonok.
- Semmi, miért?
- Ne légy hülye, mondd el nekem - morogja.
- Ezt fogja csinálni, amíg nem mondod meg neki - mosolyog Harry.
- Ugh, rendben... umm... Bailey.
- Bailey? Mármint az exed, Bailey? - kérdezi Louis.
- Technikailag nem szakítottunk... Csak már nem beszélgetünk - mondom.
- Szakítottatok, emészd meg - mondja nekem Louis.
- Egyébként mi van Baileyvel? - kérdi Harry.
- Hát ő... Itt van - felelem, az irányába bólintva.