5. fejezet | Tudtam

HAT HÉTTEL KÉSŐBB

Nehéz volt, hogy nem láthattam Liamet egész idő alatt. Már három hete a Sing Off házban lakik. Még mindig jár az iskolába, de sokszor el kell mennie, mert próbálnia kell. Szó szerint csak két órákat látjuk egymást éjjelente. Már három élő show-t végig vitt, a negyedik pedig ma este lesz.

- Hé bébi - ölel meg hátulról.

- Hé te - csókolom meg.

- Jössz ma este a műsorra?

- Hogyne, én, a szüleim és a húgom ott leszünk. Kal-nek, Autumnnak, Willnek és Serrának van valami dolga ma estére a suliban - mondom neki.

- Hát az szar. Talán ülhetnétek akkor az anyámmal, apámmal és a nővéreimmel. Ez az első show, amin anyám részt vesz a kezelése óta.

Beszélgetünk arról, hogy Karen mit csinál és, hogy Liam szerint sokkal jobban van. Részt vesz az Idegen Alkoholisták találkozóin és most együtt dolgozik egy szponzorral is. Nagyon büszke vagy rá, mikor utoljára láttam egy vonat roncs volt.

- Persze, biztos ülhetünk velük - mondom.

- Oké főnök - mondja a lábát nézve.

Ha valami baj van Liammel, mindig tudom. A lábára néz és az ujjaival támaszkodik.

 -Liam, édesem, mi a baj?

- Nos, mindaz a gyakorlás, amit végig kell csinálnunk és a próba műsorok miatt úgy döntöttek, hogy kiveszik Harry-t, Niall-t, Louis-t és engem az iskolából. Egy oktatóval fogunk együtt dolgozni, hogy befejezzük a sulit - magyarázza Liam.

Most én nézek le a földre, miközben egy könnycsepp szökik a szemembe. Megpróbálom visszatartani a többit, de nem tudom.

- Ó - mondom remegő hangon.

- Bébi ne sírj. Ez csak ideiglenes, amíg a műsornak nincs vége. Sajnálom, én próbáltam küzdeni ellene, de nekik nem felelt meg  - mondja.

- Tudom, hogy nem a te hibád. Csak, olyan sokszor nem láttuk egymást, és most már az iskolában sem foglak látni. Liam, mindig mellettem voltál, hogy fogok megbirkózni ezzel?

- Bailey vannak más barátaid is, akikkel együtt tudsz lógni. Kapcsold ki az agyad ezekről a dolgokról és menj csinálj velük dolgokat. Még nyolc hét van hátra, és aztán újra együtt lehetünk. Higgy nekem bébi, te is hiányzol nekem - mondja megölelve engem.

Egy részem hisz neki, hogy ő is hiányol engem. Azóta, hogy elindult ebben a műsorban és többet kellett stúdióznia és a házban lennie, boldogabbnak tűnik. Talán ez egy fény és az egója növekszik, talán csak az én képzeletem. Nem tudom, de úgy tűnik, hogy jobban fáj nekem, mint neki. Liam az egész életem, nélküle meghalok itt.

*** ***

KÉSŐBB AZON AZ ESTÉN

Kicsit korábban érkezünk meg a stúdióba, hogy köszönni tudjak Liamnek mielőtt a műsor elkezdődik. Anya és apa elmennek helyet keresni Karen és a többiek mellet, a "többiek" alatt pedig a One Direction szülőket és rokonokat értem. Mindig együtt ülnek. Elindulok a backstage-ben, hogy megtaláljam Liamet. Nem tart sokáig, hogy rájuk leljek, Louis nagy szája és Niall virágzó nevetése végett.

Tizenöt méterre vagyok tőlük, amikor is meglátok egy rövid, sötét hajú lányt Liam ölében ülni.

A lány táncol körülötte, alapvetően egy öltáncot ad neki. Érzem, hogy melegség fut az arcomba, ahogy forró könnyek kezdik fenyegetni a szemeimet. Éppen ekkor egy erős kezet érzek meg a vállamon. Megugrom és megfordulok, észrevéve, hogy Harry áll mögöttem, ragyogó zöld szemei pedig szimpatikusnak tűnnek. Harry elvezet engem a látnivalótól - amiből már eleget láttam - hogy beszélni tudjon velem.

- Nézd, tudom, hogy minek tűnik, de esküszöm, hogy csak táncóránk van a Cloud 9 lányaival - magyarázza Harry.

- Nem aggódom a gyakorlat miatt, csak a tény miatt, hogy Liam látott engem ott állni és el sem ismert - mondom, esni hagyva a könnyeimet.

- Bails, biztosítalak róla, hogy Liam végtelenül szeret téged. Úgy tűnhet, hogy távolságot tart és eltol magától, de nem. Mi csak dolgozunk és kitanuljuk a seggünket - mondja.

A Harryvel való kis beszélgetésem után elmegyek megtalálni a helyemet, hogy kicsit jobban érezzem magam. Mindenki kitűnő munkát végez. A fiúk a "Kids in America" dalt énekelték, és most jön következőként a Cloud 9 lánycsapat. A fiúkkal előadják a ‘I’m a slave for you’ számot Brittany Spears-től. Ismét érzem a dühöt és a fájdalmat végig futni bennem. Nem tudom tovább nézni ezt, így hát felkelek és elmegyek. Nem úgy értem, hogy csak friss levegőért megyek ki, hanem tényleg lelépek és hazamegyek.

Amint megérkezem, leparkolom az autómat a kocsifelhajtón és egyenesen a szobámba megyek. Bekapcsolom a tévét, hogy lássam a kihirdetési részt, így az ágyamra ülök nézni. A fiatal férfiak csoport legalján a One Direction és Robbie állnak. Az eredmények beérkeznek, Robbie-t pedig megszavazzák, hogy hazamenjen. Elmosolyodom és kicsit felkiáltok, mint ahogy a fiúk is a tévében.

Most a lányok közül mutatják a két gyengét Alyssa G.-t és a Cloud 9-et, amikor is kiderül, hogy az eredmények szerint a Cloud 9 haladhat tovább a következő körbe. Ünnepelnek, mint a fiúk, kivéve a kis ribi Andie-t aki futni kezd és ráugrik az én Liamemre. A pasim a padlóra kerül, ő pedig megcsókolja őt a nemzeti televízióban. Érzem, hogy a hő újra felszökik az arcomon, miközben zokogás hagyja el a számat, melyet egy sikítás követ.

- Tudtam... Kibaszottul tudtam! - Zokogom.

Megyek, hogy megragadjam a dobozomat az ágyam alól, de nincs ott. Liam biztos kidobta amikor legutóbb itt volt... rohadék. Úgy döntök, hogy bemegyek a szüleim szobájába és előkapok egy doboz vágót apám fiókjából, ami vadonatújak és nagyon élesek, szóval biztos jól működnek. Odaérek anyám szekrényéhez, és három xanexet veszek be, mielőtt visszamegyek a szobámba. Amikor a padlóra ülök a telefonom elkezd csengeni, természetesen Liam az.

- Mi van? - kérdem laposan.

- Láttad, megcsináltuk!

- Igen láttam, és tudod még mi mást?

- Mit szívem?

- Az a kibaszott ribanc Andie rád ugrott és megcsókolt és te egyetlen átkozott dolgot sem tettél ellene Liam! - ordítom, miközben kinyomom a telefont.

A padlón ülök, vágást vágás után csinálva a karomra. Az utolsó vésés egy kicsit túl mély,de most nem érdekel. Megragadok egy pólót a padlóról és körbevetem a karomon. A xanex mostanra már teljes hatást fejt ki, úgyhogy épp csak eltárolva, hogy hol vagyok, elalszom.

- Bailey! Mi a fenét csináltál? - Hallom, hogy egy ismerős hang szól.

Felébredek és látom, hogy Harry a karomat vizsgálgatja.

- Miért... miért vagy itt? - kérdem.

- Liam küldött, nagyon nyugtalannak tűnt ezért eljöttem, hogy lecsekkoljalak - válaszolja.

- Ha annyira aggódott, akkor miért nem ő maga jött el?

- Bailey, menjünk segítséget kérni - mondja Harry.

Elmegyek vele, de nem kórházba. Egy kis házhoz megyünk, ahol besegít engem. Helyet foglalok a sötétkék kanapén a nappaliban.

- Anyu, gyere ide, segítségre van szükségem - kiált Harry.

- Igen drágám, mi a baj?

- Ez itt Bailey, Liam barátnője, és attól tartok, hogy balesete volt.

- Semmi baj szívem, és nincs semmi ítélkezés se. Hadd nézzem meg azt a kart szívem.

Követem a konyhába, ahol meleg vízzel és fertőzésgátlóval mossa le a karomat, mielőtt leültet a fény alá az asztalhoz. Elővesz egy fém dobozt a szekrényből és kihúz egy Novokain érzéstelenítőt, mielőtt belém szúrná a fecskendőt. Megragad néhány további eszközt a karom varrásának elkezdéséhez. Megfordulok és aggodalmas pillantást vetek Harryre, felhúzva a szemöldökömet.

- Ó, igen, elfelejtettem megemlíteni, hogy anya egy nővér, mindig helyrehozza a barátaimat - kuncog.

- Ah oké, köszönöm Mrs. Styles - mondom.

- Ó kedvesem, hívhatsz Anne-nek.

- Rendben, köszönöm Anne - mosolygok rá.

Amikor végez, ad nekem egy morfin pirulát és helyet csinál, hogy lefeküdhessek a kanapéra. Megkérem, hogy hívja fel az anyámat, mert nem fogok elmozdulni erről a helyről reggelig. Anne úgy tesz, ahogy kérem, míg Harry és én a nappaliban beszélgetünk, amíg el nem alszom. Az utolsó dolog, amire emlékszem, mielőtt bealszok, az:

- Hogy fogom megmagyarázni ezt a szart?